2016. augusztus 23., kedd

Nem galoppozik tovább

Máma már nem galoppozik tovább
a vers se, széthasadt kabát
a forma rajta.
Bármi fajta,
csak biceg, mászik lenn, a sárban.
Nem repül a ritmus és a rím egy párban
a gondolattal.
Lent marasztal,
vánszorog, nem szárnyal.
És ha küzdenél egy árnnyal,
vajon ad kezedbe fegyvert?

Régen volt, hogy megnyert
magának mindenkit a költő.
Hiába van, ha szót szóba ölt ő,
nem figyel rá senki sem.

Én, ha tervezem,
hogy verset írnék,
rám ne kényszerítsék
az új, modern stílt,
amely ritmust sem ismer, és
rímet is tilt!
Én galoppozom tovább,
ha arra tartja kedvem.
Spontán talán, és nem tervezetten.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.