2017. január 12., csütörtök

Templomtest viharban

Torz, vízköpő, ördögfatty-pofák
a kőcsipkés tetőgerinc vége alatt.
Miért akarod húzni még tovább,
hogyha egyszer már oly régen vége szakadt?

Villám csapkod, eső szakad,
hogy az égetett cserép is megremeg.
Volt? Immár régen elszaladt.
Özönvíz dől a csatornába, emberek!

Kékes és sárga villámok derengnek
az egykor oly színes mozaikablakon.
Fejedben milyen gondolatok teremnek!
Kísértenek, űznek. Mégis, csak hagyom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.