Ide estem. Itt maradok
cellámban, akár a rabok.
Menekülhetnék, nem szabad.
Már belül sem leszek szabad.
Négy fehér fal, ez a létem.
Tágítottam volna szépen,
törtem volna, megakadtam,
ismét a létbe ragadtam.
Földre nyom a való súlya.
Repülhetnénk összebújva,
a súlytól így görbül vállam.
Már nincs jövőm, hogy megváltsam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.