2017. április 13., csütörtök

Varjak a kertben

Varjú szemez szívemen:
elhagyott a szerelem.
Csőre tőr, a tolla vér,
lásd, az élet mit sem ér.

Kertem fölveri a gyom.
Megművelhetném? Hagyom.
Ha dalok nem zengenek,
a varjak nem döglenek.

Csak a vers marad nekünk,
ha elhagy szerelmesünk.
Csendben lüktető sorok,
ahogyan a szív dobog.

Versbe lélek? Rímbe vér?
Csak magunkért? Mit sem ér!
előbb-utóbb elbukunk:
ismétlődő rítusunk
el nem űzi varjaink
ha nincs, aki ránk tekint.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.