2017. május 16., kedd

Verslábakon forgó paloták

Építsünk kastélyt verslábakból,
ahol csillámló falak a mondatok,
jelző-csipkéiről rím-zengés szól,
tornyai lesznek hasonlatok!

Párhuzam-folyosóin metafórák
lebegnek céljaik felé,
s ha eljönnek a hajnali órák,
a világ megrendül belé.

Alliterációk csillámló lépcsőin
szaladgál a szinekdoché;
gőgös szimbólum megengedőn int:
felfejtem magam, oké!

Termei falát szavak alkotják;
némelyik fényesen ragyog.
Mintázataik, mint zenei kották:
hallgatom, látom, befogadó vagyok.

Ügessen lábakon az épülő vár,
vagy ballagjon lassú ütemben,
kapuján túl nem napsütés vár
mindig, ha bejössz velem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.