2017. október 21., szombat

Budapesten ébredve

A redőny még lehúzva,
de az óra rád erőlteti akaratát.
Az ablakon túl zúzma-
ra, bent szuszogva alszik a család.

Ébred a város. Álmosan
csikordul sínjén a HÉV.
Azután már minden zsong, tülköl, rohan,
én meg az ágyban maradtam volna még.

Kapkodom riadtan
ruhám magamra:
le ne késsem! Jaj, Istenem!

Pár éve, reggel, futva
csúsztam el, estem majdnem hasra,
akkor még átvágva fönt, a hegyen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.